Dexter hét hónapos múlt, amikor Moha 5 hónaposan hozzánk került. Az első féltékenykedések, és acsarkodások után viszonylag gyorsan összebarátkoztak. Nem volt kérdés egyetlen egy másodpercig sem, hogy Dexter a főnök, ám ő meglehetősen korrekt módon érvényesíti a hatalmát.
(Sok évtizeden át nem volt kutyám, de gyerekkori nosztalgiával mindig is vágytam egy boxerra. Mostanra az időbeosztásunk megengedi, hogy ne kelljen bezárni az ebeket napközben, azaz mindig lehet velük valaki. Két évvel ezelőtt ezért egy virtuális boxert kaptam születésnapomra, pontosabban egy tetszés szerint beváltható boxer utalványt.
Hetekig keresgéltem eladó boxer kölyköket a neten, míg egy napon ezt találtam:
Csupán egy dologban voltam biztos, ez a kutya nem lehet másé, csak az enyém.
Hát, így is lett.
Mohát azért választottuk mellé, mert egy labrador nagyon nyugodt, szófogadó, játékos, utóbbi miatt remek játszótársa a boxernak, előbbi pedig csillapítja kicsit a boxer lendületét...Nos, legyen annyi elég, hogy Moha valóban tündéri, ám égetnivaló :-)
Ők ketten nagyon sok mindent csináltak együtt végig, hiszen mint említettem már, laktak az Adria partján, és egy kis faluban a szlovén-olasz határon, tehát utaztak és költözködtek jó párszor, ez is összekovácsolta a barátságukat, összetartásukat.)
Elsőre szerencsénk volt, a két kutya jól kijött egymással. Igen ám, de hogyan illeszthető be hozzájuk, közéjük még egy, (ivartalanítás ide vagy oda) ráadásul kan kutya?
Ez is nagy kérdés volt, amikor Pedrot elvállaltuk. Azt láttuk a korábbi szomszédolásai alkalmával, hogy Dextert elfogadja falkavezérnek, és Mohával szemben is behódoló. Dexter eltűrte, szívesen játszott vele, de nem kereste Pedrot, amikor hazament, illetve valaki hazavitte őt tőlünk. Moha inkább hiányolta.
Az első együtt töltött napok után, amikor mindhárman észlelték, hogy ez most már komoly, és így marad, Dexter elkezdte érvényesíteni a jogait, meg az akaratát is. Ha meglátta a saját kis territóriumán belül Pedrot, ha az új fiú netán megpróbált a közelében lefeküdni, kíméletlenül kiosztotta.
Moha sokkal elfogadóbb volt, ő csak azt nézte, nehogy kiessen a szeretetemből, és mivel ezt semmi nem fenyegeti, inkább megpróbál profitálni Pedro jelenlétéből, hiszen ők ketten nagyon egy hullámhosszon vannak. Reggel például szép csendben eljátszanak, amíg Dexter mélyen alszik tovább.
Mi van a zsebedben?
Mostanra (3 hónap elteltével) már odáig jutottunk, hogy Dexter nem mindig bánja, ha Pedro befúrja magát mellé az ágyban. Játékosan még mindig sokat harcolnak egymással, Pedro vissza is szól már neki néha, ám komolyabban nem fenyegeti Dexter pozícióját. Sándor kegyeiért van még némi tülekedés közöttük, Dexter nehezen viseli ugyanis, hogy most már nem ő az első számú kedvence...
A lassanként újraszerveződő falkánk minden vészhelyzetben összezár, legyen szó például verekedésről. A csapatmunka példás, Moha magára vonja a figyelmet, Pedro lerántja a földre a kötekedő idegen kutyát, Dexter pedig fenyegetően felé áll.
Nem mondom, hogy mindig népszerűek vagyunk ezzel, ám azt szeretném leszögezni, hogy a kutyáink még egyetlen egyszer nem kezdeményeztek verekedést, igaz néha nem tűrik szó nélkül a provokációt. Erről még később bővebben is szeretnék majd írni.
